Már sok szó esett arról, hogy az elmúlt 25 év milyen változásokat hozott az életünkbe.
Tv műsorok sokasága dolgozta, dolgozza fel, hogy az élet megannyi területén milyen sarkalatos változások történtek.
A rendszer változását az újra temetéssel fémjelzik, abban az időben Aggteleki Nemzeti Park  légi feltérképezést végeztük.
          Két sárkányrepülés közben, pihenő időben láttuk a rengeteg embert a Hősök terén. A tömeget láttuk, a hangokat hallottuk, mégsem hittük, hogy ez a változás eljut hozzánk, a mi életünk hétköznapjaiba is könyörtelenül benyomul.
          Ma, visszagondolva az elmúlt időre látható csak igazán, hogy nem csak változás történt; hanem változás, rengeteg fejlődéssel.
Az én építőipari munkám során törvények, kormány rendeletek egész sora keletkezett, amely meghatározza, az építési létesítés egész feltétel rendszerét. Szabályozta, újra szabályozta a telek, területalakítást, a településrendezést, az építőipari építő anyagipari termelést, minden területét. A hazai szabályozás kialakult rendszerét az Unióba történt csatlakozás sok tekintetben módosította.
Az uniós direktívákat harmonizációs jogszabályokkal – az egyes országok helyi adottságainak megfelelően – lehet, és kell az adott ország jogrendszerébe helyezni, míg az uniós rendeletek minden tagállamban kötelező érvényűek.
Itt legfeljebb az uniós rendeletekkel ellentétes hazai szabályokat lehet eltörölni.      
           Megjelent az elektronikus építési engedélyek, naplók világa, ennek alapján az építési hatósági felügyelet, és ellenőrzés kiegészül a munkabiztonsági, munkaügyi felügyelőségek   ellenőrzésével.
A létesítés valamennyi szereplőjére (építtető, tervező, kivitelező, műszaki ellenőrre ) egyre több és jobban körül határolt felelősségi kör hárul.
A rendelkezések megszegőire bírságok egész halmaza vár, ezért a körültekintő megrendelő kerüli a “majd megoldjuk okosban” megoldásokat, és jogkövető megoldásokat alkalmaz.